HTML

érintés

...ami megérint. Bármi! Kép, szó, szín, gesztus, mozzanat, hangulat

Friss topikok

Linkblog

Archívum

2007.05.02. 00:31 csomos

Híres folyók: Néva

 

Már a Régmúlt idők krónikája sem nevezi folyónak, aminek az is oka lehetne, hogy a krónikaírók nem ismerték északot, és nem tudtak a Néva létezéséről. Jól hangzó magyarázat, de - sajnos - nem felel meg a valóságnak, mert a krónikaírók nagyon is jól ismerték északot, és még a Néva létezéséről is tudtak. Ám azt is pontosan tudták, hogy a Ladoga-tó beleömlik a Balti-tengerbe. Vagyis az általunk folyóként ismert Néva "csupán" a Ladoga-tó és a Balti-tenger közötti átfolyás, tehát nem folyó, hanem a tó torkolata.

A Lagoda-tó a Föld 15 nagy édesvízi tartalékainak egyike. Európa legnagyobb tava. A Néva városától, Szentpétervártól keletre terül el, hossza közel 210 kilométer, szélessége pedig 130 kilométer. Mélysége helyenként eléri a 225 métert is. A tóba mintegy 32 kisebb folyó ömlik be, ám csupán egyetlen, a Néva indul ki, amennyiben folyóként kezeljük. Ám ha nem, akkor jól megfigyelhető, hogy a Névának nincs folyami rendszere, a folyókéhoz hasonló vízgazdálkodása, tavasszal és ősszel nincs igazi áradása, a vízszintje pedig mindig azonos magasságon áll, leszámítva a szeptemberi és októberi hónapokat, amikor a tenger felől érkező erős hullámok megváltoztatják, ami nem azonos a szokásos folyami vízszintemelkedéssel.

Annak ellenére, hogy hivatalosan nem számít folyónak, kilencvenhárom kisebb-nagyobb csatornájával csillogó vízi útként kanyarog 74 km-en keresztül a rá épült város közepén, 45 kisebb nagyobb szigetre tagolva Pétervárt, a szigetek és hidak városát. Eközben pedig nyugodt eleganciával vezeti le az évenként megújuló csapadékvizet a Finn-öbölbe, kettős munkát végezve: vizet szállítva és törmeléket rakva le, mivel mindig egy kis földdarabot ragaszt a partvidékhez, az öböl rovására.

A Néva és a Péter-Pál erőd
A Néva és a Péter-Pál erőd
A Néva (oroszul Нева, ejtsd Nyeva) Európa legbővizűbb folyója, 370 híddal ellátva, melyek közül huszat minden éjjel 0:30 és 4:30 között a hajóforgalom számára felnyitnak. Így tanácsos már időben eldönteni, hogy az úton lévő ebben az időszakban melyik oldalon kíván rekedni. Nyáron ez nem is okoz különösebb problémát, mivel az éghajlati sajátosság következtében júniusban a három héten át tartó fehér éjszakákon jól esik a parton sétálni és a felnyitott hidakban gyönyörködni. A nyári napforduló időszakában az északi félgömb 60. szélességi köre fölött éjszaka is szinte nappali világosság uralkodik. A fehér éjszakák ideje alatt alig nyugszik le a nap, és még éjfél után is lehet újságot olvasgatni egy utcai padon, méghozzá lámpafény segítsége nélkül. (Cserébe viszont télen három héten keresztül nappal is éjszakai sötétség uralkodik.)

A Néva partja sík, mocsaras vidék volt, melyre 300 évvel ezelőtt álmodott várost az akkori uralkodó, I. Péter cár. Az akkori svéd halászfalu helyére kereskedelmi központot tervezett, méghozzá szó szerint, vonalzóval meghúzva az utcák és terek vonalait. Két nap alatt felépíttette ma is látható házikóját, ahonnan a város építésének folyamatát kísérte figyelemmel. Péter igen ellentmondásos személyiség volt. Kegyetlen, de felvilágosult. Ő volt az első orosz cár, ki kimozdult Moszkvából, sőt, aki európai kalandozásra sem volt rest. Cár létére szívesen foglalkozott ácsmunkákkal, hajózott, de foghúzásban is igen jónak tartotta magát. Akaratát a legszélsőségesebb helyzetektől sem megriadva valósította meg, akár emberéletek árán. Szokatlanul magas férfi létére (2méter 4 cm magas volt) kedvelte az apró, egyszerű dolgokat. Erről tanúskodik egyszintes kis házikója, valamint palotája, mely a mai Ermitázs Színház színpada alatt helyezkedik el.
Jó hadvezérként biztos erődöt szeretett volna építeni a svédek elleni küzdelemben, így a Nyulak szigetére építtette fel dupla védőbástyasorral ellátott Péter-Pál erődöt, mely soha egyetlen ágyúlövést sem kapott.

A székesegyház
A székesegyház
A szigeten lévő Péter-Pál-székesegyház akkor rekordnak számító 122,5 méter magasságú aranyozott tornya, amely a tetején díszelgõ, szélre forgó angyallal a város három fõ szimbólumának egyikévé vált. A székesegyház máig is Oroszország legmagasabb temploma, de a péterváriak előtt is mérceként szerepel, ugyanis még Péter adta ki azt a rendeletet, hogy Szentpétervár egyetlen épülete sem magasodhat e torony fölé.

Szinte épp vele szemben helyezkedik el a Néva túlpartján a néhai cári rezidenciában működő Ermitázs, ami nem csupán méreteiben, hanem tartalmában is a világ egyik legnagyobb múzeumának számít. Közvetlenül mögötte található Európa leghosszabb, 600 méteres homlokzatú háza, a vezérkari épület, melynek az oldalát díszítő kecses árkádsor az olasz Rossi keze nyomát dícséri.

A köztük lévő téren, a Palota tér közepén áll a Sándor oszlop, minek különlegessége, hogy mindenfajta rögzítés nélkül áll, kizárólag a maga súlya tartja - ami nem kevés, hiszen 600 tonnát nyom. Negyvenhét méteres magasságával ez a világ legnagyobb egy darabból álló oszlopa.

A Téli palota mellett, a Néva partján helyezkedik el az Admiralitás épülete, melynek alaprajza az orosz nagy "P" betűre emlékeztet. Mögötte pedig a világ egyik legnagyobb belsõ terével rendelkezõ temploma, a 101,5 méter magas Izsák-székesegyház húzódik meg.

 

Elődje egy 1710-ben épített kis fatemplom volt, melyet Dalmáciai Izsák tiszteletére húztak fel, mivel Péter cár épp Szent Izsák napján született. Az időjárási viszonyok miatt ez a templom hamar tönkrement, helyébe másikat kellett építeni.

Ekkor kezdődött el az "Izsák-legenda", mely negyven éven keresztüli építést jelentett. Végül egy francia építész, August Montefan tervei alapján készült el, aki a Palota téren álló Sándor oszlopot is tervezte.

Hátat fordítva a Finn-öbölnek, a Bolsaja-Néva bal partján, a Művészeti Akadémiánál lévő kikötőben helyezkednek el a Szfinxek, talapzatukon az alábbi felirattal: "Szfinx az ókori egyiptomi Thébából áthozva Szent Péter városába 1832-ben".

Ezek a példányok III. Amenhotep korából valók, mik a fáraó emlékére emelt templom bejáratát őrizték. Arcuk a fáraót ábrázolja. A Nílus egyik áradásakor a templom megrongálódott, majd beomlott, a Szfinxeket pedig ellepte az iszap. Csak 1820-ban találtak rájuk, meglepően jó állapotban. Egy, épp a helyszínen időző orosz nemes azonnal engedélyt kért az orosz kormánytól a Szfinxek megvételére, de mire I. Miklós válasza megérkezett, a franciák már lebonyolították az üzletet. Az árát viszont az 1830-as forradalmi események miatt nem fizették ki, így mégis Oroszország tulajdonába kerülhettek. Az egyenként 23 tonna súlyú szobrokat speciális hajón szállították a Nílustól a Néva partjáig, mi egy egész esztendőt vett igénybe.

A "Nyilacska"
A "Nyilacska"
Tovább haladva, a Vasziljevszkij sziget csúcsánál helyezkedik el a régen "Nyilacskaként" emlegetett Puskin-tér. A Rostrum-oszlopokkal csak még elengásabbnak ható tér a Bolsaja-Néva és a Malaja-Néva találkozásánál fekszik, remek kilátást nyújtva a város történelmi épületeire.

A "Nyilacska" a XVIII. század elejétől egészen a XIX. század közepéig kereskedelmi kikötő volt, a tér két szélén álló Rostrum-oszlop fénye pedig a nagy gőzhajóknak szolgált tájékozódásul. Ám a kikötőt később áthelyezték, kőburkolatát felszedték, és gyepszőnyeggel, virágágyásokkal telepítették be. Mivel azelőtt Puskin szívesen és gyakran időzött a téren, 1937-ben róla nevezték el.

Nyári kert
Nyári kert
A Téli palota irányában tovább haladva a Péter-Pál erőddel csaknem szemben a Néva legszélesebb részén járunk. A folyót itt átívelő Trockij-híd hossza egy km. Szinte a híd lábánál terül el Pétervár egyik legcsogálatosabb parkja, a Nyári palota mögött lévő nyári kert. A szobrokkal tarkított tavas-fás park ideális pihenőhely a lakosok számára.

A Néva túloldalára pillantva szinte látható Péter kis házikója, mit 1703 májusában a cár katonái és haditengerészei építettek, és ami 1930 óta múzeumként üzemel. A ház előtt, a kikötő gránitlépcsőinél ülnek a "bulldogképű" nőstény kőoroszlánok, mik a kínai hitvilág szerint távol tartják az ártó szellemeket. A Mandzsúriából érkezett "házőrzők" 1907-től ülnek jelenlegi helyükön.

Auróra cirkáló
Auróra cirkáló
A Nagy-Nyevka és a Néva találkozásánál horgonyzik a híres Auróra cirkáló, melynek lövései adtak jelt a Téli palota ostromának megkezdésére. A Nagy-Nyevka kanyarulatánál pedig a városból mindenhonnan jól látható tévétorony áll, mely 316 méter magas, 1256 tonna súlyú, vagyis 15 méterrel magasabb a párizsi Eiffel-toronynál, és hétszer könnyebb annál.

A kanyargó Néva számtalan hídjainak egyikét a mi Clark Ádámunk tervezte. Ezért hosszasan tanulmányozta a folyó jegének, a hőmérséklet ingadozásának hatását. Mivel erre az angliai mérsékeltebb éghajlati viszonyok miatt nem volt közvetlen lehetősége, felkérésére Colqhoun királyi tüzérségi ezredes küldött neki leírásokat a már meglévő szentpétervári hidakról.

TV torony
TV torony
A Néva hidat Széchenyi is többször megemlítette naplójában, mert attól félt, hogy a politikai és pénzügyi hatalmasságok huzavonája miatt Clark azzal fog foglalkozni és a Lánchíd érdekében tett eddigi erőfeszítései kárba vesznek. A Néva híd tervének elkészítésére azután csak 1845-ben került sor, s ezért a cár első osztályú Arany-medállal tüntette ki Clarkot.

A Néván és torkolatain, valamint a Fontánkán és a Mojkán hajókázva ismerhető meg igazán a város, az épületek pompája, s talán épp a vízről lehet legjobban bekukkantani a péterváriak mindennapjaiba. Már a XVIII. századtól gránitba kezdték öltöztetni a vízpartokat, melyek közül a folyók mégis minden évben megkísérlik a szökést.

A 302 éves város fennállása óta mintegy 300 árvíz történt, minek okozója rendszerint a Finn-öböl felõl támadó nyugati szél volt, mi nem engedte a Névát belefolyni a tengerbe. A nagy árvizek nagyjából rendszeresen fordultak elõ - százévente, ráadásul éppen minden új évszázad második évtizedében.

Ennek kivédésére már az 1970-es években elkezdtek építeni egy gigantikus gátat a Finn-öbölben. Az építkezés hatalmas öszszegeket emésztett fel, ennek ellenére még a Szovjetunió végnapjai idejére sem sikerült befejezni.

Csomós Éva

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

http://csomos.blog.hu/api/trackback/id/tr3266041

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.